2010.06.05. 10:40 eXenon84

Beköszöntő

Címkék: város

  Munk Artúr (1886-1955) szabadkai születésű író Köszönöm addig is... című életrajzi művét így kezdi: "Poros szülővárosom, Szabadka a világ legnagyobb faluja. Kegyetlen szél söpri az utcák porát egyik kerületből a másikba, teleszórja szemünket, szánkat, tüdőnket finom, üvegszerű porral, aztán - mint aki jól végezte dolgát - megpihen, hogy másnap mindent előről kezdjen."

  Az én poros szülővárosom is Szabadka, akárcsak Kosztolányié, Csáthé vagy Lévay Szilvi bácsié. Ez a város nevelt fel, ide kötődnek érzéseim, emlékeim, s járjak bárhol is a világban, ide húz haza a szívem.

  Lehet, hogy elfogult vagyok - sőt biztos! -, de szerintem Szabadka más, mint a többi város.

  Ha Te is így gondolod, ha neked is ide húz haza a szíved, vagy csak rokonszenvet érzel a város, s az itteni emberek iránt, akkor Neked is készült e lap. De ha csak átutazó vendég vagy a valós és virtuális világ megannyi városán, akkor is hívlak: jöjj, pihenj meg itt, Szabadkán, s én megmutatom, milyen a város, amikor nem fúj a szél...

3 komment

2009.11.20. 11:02 eXenon84

Zeneiskola

Címkék: város épületek templomok

  A Szabadkai Zeneiskolát 1868-ban alapították, s ezzel az ország legrégibb zeneiskolája. Megalapítását követően csak három területen folyt az oktatás: ének, hegedű és cselló szakon. Minden szaknak megvolt a saját vezető tanára. A tanítás négy évig tartott, ebből az első kettő képezte az alsó fokú, a második kettő a felsőfokú tanfolyamot. Az iskola 9 éves koruktól fogadta a tanulókat – akik már tudtak írni és olvasni, és természetesen akiknek jó hallásuk volt. Az iskolát a gimnázium igazgatóságára bízták, mivel az iskola kezdetben ennek az intézménynek a keretein belül működött. (A Zeneiskolának még sokáig nem lesz saját épülete). Az zenede első tanárai – Souschek Vince, Allaga Géza és Leonhard Barbaro – mindannyian a Szent Teréz-székesegyház zenekarának a tagjai.

  1874-ben megnyílt a fúvós tanszak is, amelynek vezetését a Szent Teréz-templom kórusának karmesterére (regens chorijára) bízzák, és az iskolába új tanárok is érkeznek. A vonósok tanítását Bodrogi Károly vállalja, a fúvósokat Sárvári Mihály, az énekeseket pedig az új igazgató, Kunert Ferenc tanítja; majd a következő évtől Souschek Vince. Első adataink is ebből az évből származnak: 1875-ben az iskolába 71 tanuló iratkozott.

1 komment

2009.11.04. 10:36 eXenon84

Nemzeti Kaszinó és Városi Könyvtár

Címkék: város kávéház épületek raichle ferenc

  Szabadka talán második legjelentősebb szimbóluma a Városi Könyvtár csodálatos épülete, amelyet 1895-ben Raichle Ferenc tervezett, s egyben ez volt első önálló projektuma.

  A Könyvtár mai épülete eredetileg nem a betűk szerelmeseinek találkozóhelye volt - noha ilyen rendeltetést már akkoriban is betöltött - kaszinónak épült a XIX. század végén. A valamikori Skenderović-kúria helyére emelt Nemzeti Kaszinó épületét három hónap alatt befejezték, s 1896 őszén adták át rendeltetésének. "Az erkölcs nemesítése, a közértelmiség előmozdítása és az ízlés finomítása", áll a korabeli újságok hasábjain a kaszinó eredeti célja. Olvasóköre volt, akinek tagja "csak jó érzelmű, becsületes és nemes magaviseletű egyén lehetett".

  Sokak számára a kaszinó fogalma egyenlő a szerencsejáték fogalmával, azonban a szabadkai Nemzeti Kaszinó kultúrháznak számított, ahol betiltották a politizálást és a kártyajátékot, s "nyájas eszmecserére, barátságos társalgásra és intim szórakozásra" gyűltek össze az emberek. Volt könyvtár és olvasóterem, bálterem, teázó és csevegőhelyiség. A háború idején gimnázium, közvetlenül a könyvtár beköltözése előtt pedig Tiszti Kaszinó működött a valamikori Nemzeti Kaszinó épületében.

Szólj hozzá!

2009.10.24. 11:52 eXenon84

Gymnasium

Címkék: város kosztolányi épületek raichle ferenc

  Szabadka Mária Terézia 1743-as szabadságlevele alapján szabad kamarai mezőváros lett. Jogai bővültek, s az iskolaügy fejlesztése is előtérbe került. Mivel az iskolák az egyház szolgálatában álltak, a városi tanács 1746-ban kérelemmel fordult a helybeli ferencesek tartományi rendfőnökéhez, hogy egy alkalmas szerzetest küldjön, aki a városi ifjúságot a latin nyelv elemeire oktatja. E célra Porubszky Tamás atyát küldték, aki 1747-ben elkezdte munkáját -, amivel a szervezett oktatás alapjai kezdődtek.

  1777-ben Bécsben adták ki azt a királyi rendeletet, amely az ország összes iskoláit először egyöntetűen szabályozta. Ezen szabályzat a latin iskolákat grammatikára és gymnasiumra osztja fel. A királyi rendelet név szerint azon városokat sorolja fel, amelyekben ilyen iskolák (általános gimnáziumok) lehetnek. S kilátásba helyezi, hogy a meg nem nevezett városok is, ha kellő alapja és célja lesz, engedélyt nyerhetnek grammatikai osztályok mellett általános gimnáziumok megnyitására is.

Szólj hozzá!

2009.10.13. 15:28 eXenon84

A Raichle-palota

Címkék: város épületek szecesszió raichle ferenc

  1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Raichle az Európát meghódító új stílusirányzat - az Art Nouveau világába való kirándulást két földszintes bérház építésével kezdi. E házak homlokzata és belső beosztása arra utal, hogy Raichle jól ismerte az európai városokban virágzó új stílust. Raichle már ezt megelőzően, a gimnázium és az Osztrák-Magyar Bank épülete esetében kifejezésre jutatta a bécsi szecesszió iránti érdeklődését, habár ezek az épületek főként barokk koncepcióról tanúskodnak.

  Az elkövetkező években épült még jó néhány új stílusú építmény, első helyen a Raichle-palotával. A palota építésének körülményei máig sem tisztázottak. Ekkora idő távlatából szinte hihetetlennek tűnik, hogy Szabadkán felépülhetett egy ilyen palota, ez pedig főként alkotójának és tulajdonosának, Raichle Ferencnek köszönhető. Raichle-nek nem voltak mecénásai vagy szponzorai, hogy mai szóhasználattal éljünk. Abban az időben Európa-szerte a legjelentősebb építészeti alkotások többsége a patrónusok - nem ritkán az új eszmék iránt fogékonyabb nők - adakozó kegyétől függött.

5 komment

2009.10.12. 17:31 eXenon84

Szabadka, Anno: 1893

Címkék: város

  Ha felütjük a Pallasz Nagylexikon 1893-ban megjelent hatalmas köteteit, csodálatos dolgokról olvashatunk. Többek között Szabadkáról is.

  Szabadka (Maria-Theresiopel, Szubotica) szabad királyi város Bács-Bodrog vármegyében, az Alföldnek Szeged után legnépesebb városa, lapályos térségen épült, melynek tengerszín feletti magassága csak 114m. A város az épületekhez csatlakozó kertek folytán rendkívül nagy kiterjedésű, meglehetősen szabályosan épült egyenes utcákkal, melyeket helyenként díszesebb épületek ékítenek, míg nagyobb része még az alföldi városok jellegét viseli.

  A vasúti állomástól, melynek közelében a törvényszéki palota is áll, a Kossuth-utca, Szabadka legszebb utcája, a Szent István-térre visz, melyen a tornyos városház áll s a legszebb házak, a legélénkebb üzletek vannak. Díszesebb utcái még a Deák-utca, Wesselényi-utca, Teleki- és Színház-tér, és nevezetesebb épületei a barátok temploma, a kéttornyú Teréz-templom, prépostlak, a Pest-szálló a színházzal, a takarékpénztár, a gimnázium stb. Szabadka ugyan a vármegye legnépesebb városa, de mivel a székhely Zomborban van, a közigazgatási élet is ott összpontosul.

Szólj hozzá!

2009.10.11. 23:39 eXenon84

Guiness rekord Szabadkán!

Címkék: város aktuális

  Szabadka bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe!

  Október 9-én több száz ember nyüzsgött Szabadka főterén, a Városháza előtt. Hatalmas érdeklődés mutatkozott ugyanis a Szabadkai Tejgyár akciója iránt, mellyel nem kisebb dolgot próbáltak megcélozni, mint bekerülni a Guiness Rekordok Könyvébe. Jelentjük: a rekordkisérlet sikerült!

  Közel 1200 ember próbálta mozaikként kirakni a kezükben tartott színes esernyőkből a tejgyár egyik legnépszerűbb termékének, az Ella joghurtnak nevét. A gyár egészséges termékeit, az alacsony zsírtartalmú tejet, a joghurtot és túrót ily módon próbálták népszerűsíteni. A résztvevők vezényszóra, egyszerre nyitották ki a fehér és a lila színű esernyőket.

  Az esemény befejeztével minden résztvevő egy esernyővel és a tejgyár termékeivel térhetett haza.

Szólj hozzá!

2009.10.05. 16:38 eXenon84

Megsárgult emlékek

Címkék: város épületek régi képek

  Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult.  Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka hajdani szépségéről és gazdagságáról.

  A képek itt találhatók: Megsárgult emlékek I. II. III. IV.

Szólj hozzá!

2009.10.02. 18:32 eXenon84

Népszínház

Címkék: színház város épületek építés

  A szabadkai Népszínház (Városi Színház) a városháza és a zsinagóga mellett Szabadka talán legkarakteresebb épülete (volt és talán lesz is újra). A hat korinthoszi oszloppal rendelkező épület dicső múlttal néz szembe a Városháza tornyával, s ad helyet a szabadkai színjátszásnak 1854 óta.

  A Népszínház több, mint egyszerű épület. Monumentális oszlopcsarnokával a kollektív emlékezet, a városközpont nyújtotta élmények egyik kulcsfontosságú építőköve, azé a központé, amely boldogabb időket, derűsebb jövőbe pillantásokat is megélt már.

  Szabadka 1779-ben Mária Teréziától megkapta a szabad királyi várossá nyilvánító szabadalomlevelet, s felvette a Maria Theresiapolis nevet. Ezt követően lendületes fejlődésnek indult a város gazdasági és kultúrális élete. Eleinte az egyházi iskolai előadásokon kívül, melyet az itteni ferencesek tartottak 1747 és 1774 között, főleg német vándortársulatok mutattak be színházi előadásokat (elsőként 1780-ban Josef Schwertenberg együttese).

  Magyar színházi előadások lehetőségéről először 1790-ben esett szó, amikor a szabadkai városi tanács nagyobb összeget küldött Pestre, Kelemen László részére, abból a célból, hogy segélyezze a magyar színészetet, ahogyan írták: „ezt a fenséges ügyet”.

Szólj hozzá!

2009.09.24. 18:19 eXenon84

Ferences templom

Címkék: vallás egyház torony épületek templomok

  Barátok temploma - a szabadkaiak legtöbbször így emlegetik egyik legszebb templomukat, a Ferences templomot. A templom, mely a legrégibb a városban, gyönyörű belső díszítéseivel, hatalmas templombelsőjével, zengő orgonájával és hihetetlen hangulatával bármely keresztény város méltó éke lehetne.

 

 Szent Ferenc testvérei erre a vidékre először Dalmáciából érkeztek a törökök kiűzése után. Hosszú évek sora óta szerzetesek már vidékeinken, s ma A Ferenc-rendiek három rendházzal rendelkeznek a Szabadkai Egyházmegye területén: Szabadkán, Bácson és Újvidéken. Ezen rendházak a Horvát szent Cirill és Metódról elnevezett rendtartományhoz tartoznak, zágrábi székhellyel. Az I. Világháború előtt a Szent Kapisztrán János rendtartományhoz tartoztak.

  A Szabadkai rendház a legrégibb az egyházmegyében. 1686-tól létezik, s erdetileg a régi vár alapjain lett felépítve (kezdetben a ferencesek miséiket az egykori vár kápolnájában tartották). Templomuk építését 1730-ban kezdték meg, s 1736-ra már állt, az akkor még egy toronnyal rendelkező templom, s mellette a rendház. A valamikori vár déli részét magasabbra emelve alakították ki a tornyot. A templom védszentje Szent Mihály arkangyal lett.

1 komment

2009.09.21. 00:34 eXenon84

Címer

Címkék: címer

  Szabadka, a város érdemeiért, a bunyevácok utánjárására, 1743-ban szabadalmazott kamarai mezővárossá lett. Május 7-én bocsájtotta ki Mária Terézia Prágában a szabadságlevelet, mely szerint Szabadkát katonai érdemeiért és hűségért a polgáriasításon fölül még szabadalmazott kamarai mezővárossá tette, címerrel ajándékozta meg s nevét Szent Máriára változtatta. Biztosította továbbá a várost a határához tartozó 12 pusztájának birtokában, és a városé lett a Kőrös-ér és a Palics-tó.

  A mezővárosi korban használt  pecsét (alul középen) vízszintesen két mezőre van osztva. A felső kék mezőben a város védőszentje: Szent Teréz apácaruhában az előtte álló, piros ruhával fedett oltáron levő feszület előtt imádkozik. A feszület mögött könyv áll. Az alsó piros mezőben kettős farkú, ágaskodó oroszlán, jobb lábában kardot tart. A körirat: „Sigillum Regio Privilegiati Oppidi Szent Maria 1743.”

Szólj hozzá!

2009.09.19. 20:12 eXenon84

Protestáns egyházak

Címkék: vallás egyház épületek templomok

  Protestánsokat először 1805-ben találunk Szabadkán és pedig öt evangélikus és nyolc református lakost. Az egyház ideiglenesen azonban csak 1863-ban alakult meg, és az első istentiszteletet Szilády Áron halasi lelkész tartotta a Pest szálló nagytermében. Ugyanekkor az evangélikus iskola is megnyílt, ahová azonban római katolikus ifjak is jártak, és ezért rövid időre bezárták. 1880-tól a polgári leányiskola egy tantermében tartották istentiszteletüket. 1883. február 3-án tartották meg az alakuló ülést, de már 1885-ben a reformátusok kijelentették különválásukat, mire a következő évben, december 25-én az evangélikus hitközség is újra megalakult. Azóta mindkét vallásfelekezetnek külön temploma és lelkésze van.

Szólj hozzá!

2009.09.18. 18:58 eXenon84

Zsinagóga

Címkék: vallás egyház város épületek építés szecesszió átadás templomok jakab dezső komor marcell

  Mint idős hölgy, úgy ékesíti kifinomult és gazdag díszítésével a Zsinagóga Szabadka városát. Ez a csodálatos építmény tragikus elhagyatottságban ünnepli száz évét az újjáépítési törekvések közepette. Ma a Zsinagóga a város tulajdona, és szerves része annak a zsidó épülettömbnek, amely kisszámú, de életképes zsidó közösség tulajdonában van, az épületet egyben a Zsidó Hitközség használja. Itt találhatók a Zsidó Hitközség irodái és egy kis méretű, de figyelemre méltóan berendezett ima helyiség.

  Több mint száz évvel ezelőtt, 1902. szeptember 30-án tartották meg a szabadkai izraelita hitközség újonnan felépült neológ templomának avatási ünnepségét.

  Az építés gondolata 1892-ben merült fel. A szükséges 240 ezer koronát a hitközség a maga erejéből teremtette elő. Az 1900-as adatok szerint Szabadkán 3400 zsidó polgár élt. Az Erdő utcai zsinagóga már kicsinynek bizonyult. Szükség volt az új templomra. Az építéshez a telket Geiger A. Mór földbirtokos adta. Jelentős szerepük volt dr. Milkó Izidor elnöknek, Kunetz Ignác kitűnő pénzügyi szakembernek. 1925-ben a Szombat folyóiratban dr. Milkó Izidor az építésről így ír: „Az volt a célunk, hogy nemcsak a vallásos célnak megfelelő szép, architektonikus szempontból is figyelemre méltó művet teremtsünk, hanem legyen becses emléke és díszítő szépsége a városnak.”
  Az alapkő letételére 1901. április első felében került sor. 1902 augusztusában a Szabadkai Közlöny ezt írja: „Augusztus havában kész lesz a monumentális épület, amely egyike lesz a város legszebb palotáinak.”

3 komment

2009.09.18. 17:58 eXenon84

Szerb pravoszláv templomok

Címkék: vallás egyház épületek templomok

  Szabadkán két szerb pravoszláv templom áll, az egyik a központban (Krisztus mennybemenetele pravoszláv templom), a másik Sándorban (Sándori pravoszláv templom).

Szólj hozzá!

2009.09.17. 16:32 eXenon84

Római katolikus templomok

Címkék: vallás egyház épületek templomok

  Szabadka építészeti remekművei elsősorban a templomok. A városban élő különféle nemzetek vallásuk gyakorlására templomokat építettek, itt tartották ünnepeiket, s ahogyan a középületek és lakóházaknak szépítéséről sem feledkeztek meg, úgy a templomok is díszei lettek a városnak.

  A legnagyobb templmok, mint a ferenceseké, a pravoszláv templom és a Szent Teréz katedrális a XVIII. században épültek. A többi templom főleg a XIX. században. Ilyen a Kér városrészben a Szent Rókus (1896), a Zentai úton a Szent György (1897) templom, továbbá az evangélikus templom (1901), s a zsinagóga is (1902); a ferencesek templomát is ez idő tájt restaurálták és még egy tornyot építettek hozzá (1908), a pravoszláv templomot pedig teljesen felújították (1910).

  Szabadkán ma 10 római katolikus plébániatemplom és egy ferences templom létezik. Ezek a következők:

  • Jézus a munkás templom
  • Jézus föltámadása templom
  • Kelebiai templom templom
  • Kisboldogasszony templom
  • Szent György templom
  • Szent Kereszt templom
  • Szent Péter plébánia
  • Szent Rókus templom
  • Szent Teréz templom
  • Szűz Mária, az Egyház Anyja templom
  • Ferences templom

1 komment

2009.09.17. 15:35 eXenon84

Székesegyház

Címkék: vallás egyház épületek templomok

  A mai szabadkai katedrális kései barokk stílusban épült 1773-tól 1779-ig. Az eredeti, több alkalommal változtatott tervrajzot a pesti Franz Kaufmann készítette.

  A katedrális méretei a következők: hossza 61 méter, szélessége 26 méter, a templomhajó magassága 18 méter, a harangtorony pedig 64 méter magas. A katedrális értékes oltár-képekkel büszkélkedhet. Minden festmény Josef Schoefft pesti festő műve, kivéve a Szent család képét, melyet Kaspar Schleibner müncheni festőművész készített és a Szent Kereszt, amelyet Emmanuel Walch innsbrucki festő. Ők festették a katedrális boltozatát is. A falakon látható dekorációk a zágrábi Johannes Clausen mester alkotásai. A katedrális 200. évfordulója alkalmából (1972-73) felújították a templom egész belsejét. A fali festményeket és az oltárképeket a belgrádi akadémiai festőművész Nikola Jandrijević és az újvidéki Dušan Nonin, míg a faldíszítéseket a zombori Kiss Lajos mester újította fel. Ez alkalommal bevezették a melegítést, valamint új márványpadlót raktak le.

  A katedrális homlokzatán a harangtornyok között, még 1797-ben a Szeplőtelen Szűz kőszobrát állították fel, amely Friedrich Held alkotása. A szószék 1808-ból ered. A mai orgonát a pécsi Angster cég állította fel 1897-ben, 100 évvel később pedig ugyanezen cég munkásai újították fel.

  A XIX. század végén, Matija Mamužić plébános igyekezetének köszönhetően, a katedrális a ma is látható színes ablakokkal, két kereszthajóval és oltárokkal, 18 természetes nagyságú szoborral, valamint a hozzáépített sekrestyével gazdagodott. A felépítés és felszentelés után az imént említett plébános idejében élte meg a katedrális az első nagyobb újításokat.

  A katedrális külső kinézetéért legnagyobb érdeme bajsai Vojnich Dezső plébánosnak volt, aki 1912-ben olyan külső újításokat vitt végbe, hogy mind a mai napig nem kellett külső javításokat végezni. A következő nagyobb újításokra Matija Zvekanović püspök és Franjo Vujković plébános ideje alatt került sor 1972. és 1973. között. 1973. óta a katedrális a Műemlékvédő kultúrális intézet védelmét élvezi.

  1974. április 29-én VI. Pál pápa kinevezte a szabadkai székesegyházat kisebb bazilikává. Azóta Szent Teréz katedrálisnak – bazilikának illetve székesbazilikának nevezzük. Matija Zvekanivić püspök atya, életének utolsó éveiben, Franjo Vujković és Stjepan Beretić plébánosokkal együttműködve, a harangtornyokat és a tetőt rézbádoggal fedte be. Az utolsó nagyobb vállalkozás a katedrális újjáépítésén Stjepan Beretić plébános ideje alatt volt, amikor a városi önkormányzat segítségével felújították az Angster orgonát és visszaszereztek három értékes csillárt a katedrális 200. évfordulója alkalmából. Mindez 1997-ben történt.

Szólj hozzá!

2009.09.17. 14:46 eXenon84

A Szabadkai Egyházmegye

Címkék: vallás egyház templomok

Két nagyvárosi érsekség, két székesegyház, egy érsek?

  A Szabadkai Egyházmegye a Bácsi Érsekségből ered, amelyet Szent László király alapított 1090 körül. Ezen érsekségnek és Káptalan Testületnek székvárosa Bács volt. 1135-ben a Bácsi Érsekség egyesült a Kalocsai Érsekséggel. Így jött létre a Kalocsa-Bácsi Érsekség. Az érsekek hol Bácsott, hol pedig Kalocsán székeltek, és leginkább kalocsai de úgy is mint bácsi érsekek írtak alá. Így a "mindörökre" egyesült érsekségnek továbbra is két székesegyháza és káptalanja volt: nagyobb Bácson és kisebb Kalocsán. Az éresekek egyik és másik székesegyházban is szolgáltak.

Szólj hozzá!

2009.09.17. 14:28 eXenon84

Vallások

Címkék: vallás egyház szecesszió templomok

  Szabadka az ország legnagyobb katolikus városa. A szabadkaiak túlnyomó többsége, mintegy 70%-a, római katolikus hitű. A város a Szabadkai Egyházmegye székhelye. Összesen 10 katolikus plébániatemplom, több kápolna és egy ferences templom és rendház tartozik hozzá. Ezen felül két szerb ortodox, egy evangélikus és egy református templom található a városban.

  A II. világháborút megelőzően mintegy négyezer zsidó is élt a városban. A szabadkai zsinagóga a magyar szecessziós építészet egyik legkiválóbb példája. A zsidó származású szabadkaiak, illetve a magukat zsidónak vallók száma a második világháború óta alig éri el a fél százat.

  Szabadkán az 1990-es években alakult meg az iszlám közösség 22 fővel. Mára már hétezer muszlim lakik a városban, tízezer a Vajdaságban. 2008. augusztus 17-én adták át a Muhádzsír Dzsámi névvel illetett, Halasi úti kupolás-minaretes dzsámit.

Szólj hozzá!

2009.07.09. 17:41 eXenon84

Hétkapuváros és a kerületek

Címkék: város kerületek

  Miután Szabadkát 1779-ben Mária Terézia szabad királyi várossá nyilvánította (Szent Maria kamarai mezővárosból Maria Thersiopolis lett), fellendült az élet a városban. A városi atyák is több gondot fordítottak a helység szépítésére, rendezésére. Először az addig kialakult várost választották el a külső területektől egy árokrendszerből álló sánccal, melynek egyes részeit később fallal szándékoztak megerősíteni. Noha a sáncok elkészültek, falakat már nem építettek rájuk.

  Az országutakra viszont, ahol a sáncok elérték azokat, sorompókat állítottak; ezeket nevezték kapuknak. Hét ilyen városkapu volt - innen az elnevezés: hétkapuváros. Ezek: a bajai, halasi, majsai, sándori, szegedi, zentai és a zombori. Minden kapunál őr- vagy vámház állt. Később a városrészek ezekről az átjárókról kapták elnevezésüket.

Szólj hozzá!

2009.07.08. 17:06 eXenon84

Szabadka - A világ legnagyobb faluja

Címkék: város

  Munk Artúr (1886-1955) szabadkai születésű író Köszönöm addig is... című életrajzi művét így kezdi: "Poros szülővárosom, Szabadka a világ legnagyobb faluja. Kegyetlen szél söpri az utcák porát egyik kerületből a másikba, teleszórja szemünket, szánkat, tüdőnket finom, üvegszerű porral, aztán - mint aki jól végezte dolgát - megpihen, hogy másnap mindent előről kezdjen."

  Szabadka ilyen. Homokra épült város ez, ahol mint kicsapott kutya, úgy kergeti végig az utcák porát ma is a szél. Falu? Nem. Város? Az sem. Valami különös hely ez a Szabadka.

  Az öregek mindig azt mondták, Szabadka a világ közepe: itt árvíz, földrengés, tűzvész vagy égiháború sohasem pusztított. S noha minden út Rómába vezet - tartja a mondás - ők azért nevetve hozzátették: de Szabadkán keresztül. Ma is számos út találkozik Szabadkán. Némelyik kanyargós, ütött-kopott, poros, foltos, másik széles, kivilágított, árnyas, vagy épp macskaköves. S találkozik itt jónéhány emberi életút is - keveredve a különböző kultúrák, nyelvek, szavak, kiejtések és hangsúlyok az emberek megismerik és megszokják egymást... néha könnyebben, máskor nehezebben - ahogy a kor hozza.

1 komment

2009.06.20. 14:08 eXenon84

A Városháza - A Városi kávéház

Címkék: kávéház épületek városháza

  A Városházáról számos legenda és anekdota szól. Ezek egyike a valamikori Városi kávéház, mely mindmáig nagy vesztesége a városnak és az épületnek, és nagy szomorúsága sok idős szabadkainak...

  "A Városháza észak-keleti, legforgalmasabb sarkán helyzkedett el, egyforma kilátással a korzóra és a főbejárat előtti térre."

  A korabeli újságokból és leírásokból az derül ki, hogy a kávézó első bérlője egy bizonyos Sztipics Márk volt (később a Szerb király kávéház [Bárány Szálló] bérlője), őt követően pedig, egészen 1946-os bezárásáig, Josip Kujundžić működtette a szabadkaiak kedvenc helyét.

  Sajnos kevés fotó maradt fenn a régi kávézó belsejéről, de azok csodaszép bútorokról és berendezésről árulkodnak. Đorđe Popović Munjatović: Subotica 1922 című útikönyvében eképp ír a városról: "...itt van egy kávéház is, egyike a legszebbeknek az országban."

Szólj hozzá!

2009.06.20. 13:34 eXenon84

A Városháza - Órák és harangok

Címkék: óra torony épületek városháza harang

  Ha egy szabadkait kérdezünk meg a pontos időről, nagy valószínűséggel nem a karórájára vagy mobiltelefonjára fog pillantani, hanem a Városháza felé. A torony ugyanis építészeti és dekoratív funkciója mellett mindennapi életünkben is próbál "segíteni": itt található a négy világtáj felé elhelyezett négy óra, mely a pontos időt mutatja, s amely a város szinte minden pontjáról jól látható.

  "Mintha az építők elfeledkeztek volna erről az apróságról, mert a pályázatot csak 1911. május 11-én írták ki, amikor már állt a Városháza, és csak a belső tereken dolgoztak. A pályázók között megtalálhatjuk egy bizonyos szabadkai Pikál Bélának a tanácshoz intézett levelét, aki élete egy részét New Yorkban töltötte. Azt ajánlotta, hogy a toronyba olyan óra kerüljön, amilyen a New York-i Metropilotan Building-en is van: üsse el a negyed és egész órát, ugyanakkor a toronyból fényjeleket is bocsásson ki: a negyedre piros, az egész órára zöld fény hívja fel a figyelmet. Így, aki nem látja, hallja és fordítva."

Szólj hozzá!

2009.06.03. 20:37 eXenon84

A Városháza - Kereszt, csillag, kereszt

Címkék: kereszt torony épületek címer városháza

  Amikor a Városháza tervezői, Komor Marcell és Jakab Dezső, pályázati tervüket készítették, még nem volt biztos, hogy mi kerül majd az impozáns torony tetejére. Az első terveken stilizált napot láthatunk, mely később az épület kisebb tornyaira ugyan felkerült, de az óratorony végül más csúcsdíszt kapott: a keresztet.

  "...az 1910. augusztus 20-i ünnepségen Pajo Kujundžić, a Szent György-templom plébánosa felszentelte a Városházát, a toronyra pedig ráemelték az aranyozott keresztet."

  A kereszt és a város címere majd 50 évig jelezte a város, és az itt élők mentalitását. 1949-ben azonban minden vita nélkül eltávolították, és a helyére a nikkelezett ötágú csillag került. Szerencsére a csillag ideje is leáldozott 1994-ben, amikor nem kis viták kíséretében megszületett a döntés: a kereszt kerüljön vissza méltó helyére (a címer sajnos nem).

  "1994. szeptember 18-án, a város napján végezték el ezt a bonyolult műveletet, amit óriási tömeg kísért figyelemmel. Az ötágú csillag múzeumi tárgyként a Városháza előcsarnokába került.

  A szimbólum-csere alkalmával felújították a tornyot és annak rézborítását. Túlzó kékkel patinázták a rezet, de az eső megteszi a magáét, és a torony lassan éppen olyan színű lesz, mint minden régi templom és palota tornya."

 

MEGJEGYZÉS: Az idézetek Boško Krstić: Városháza, a szabadki csoda című könyvéből valók.

3 komment

2009.06.03. 13:47 eXenon84

Üvegkirályok

Címkék: városháza díszterem vitrázsok

  Ha a szabadkai Városházáról beszélünk elkerülhetetlen, hogy szóba ne hozzuk - a külső díszítőelemek mellett -, a lenyűgöző belső tereket, tulipános-motívumokat és a Városháza híres vitrázsait.

  A Városházát több helyen is díszítik színpompás üvegberakások, ám kétségkívül legszebbek a Díszteremben található hatalmas üvegablakok.

  "A Városháza legszebb helyisége a Díszterem, ablakainak vitrázsai a szín és szépség ünnepe."

  A gyönyörű vitrázsüvegek Róth Miksa híres műhelyében készültek. Ő maga rajzolta meg a magyar történelem nagyjait ábrázoló hat oldalsó vitrázst, illetve a központi, nagy képet Mária Terézia királynővel, Ferenc József császárral és a két apróddal (akiknek arcát - ügyes leleménnyel - Biró polgármester lányairól mintázta meg). A magyar királyokat ábrázoló üvegeket Nagy Sándor rajzolta.

Szólj hozzá!

2009.05.31. 23:43 eXenon84

A Városháza - Ha másként alakult volna...

Címkék: tervek épületek városháza raichle ferenc jakab dezső komor marcell

  Szabadka városi tanácsa által kiírt pályázatra összesen tíz munka érkezett. A meghirdetés értelmében a versenyen kizárólag magyar állampolgár vehetett részt, pályaművét pedig 1907. január 1-ig kellett beküldenie. Az első díj 2400, a második 1200, a harmadik pedig 1000 korona pályadíjjal járt, továbbá a zsűrinek jogában állt, hogy 800 korona ellenében megvásároljon egyéb érdekesnek talált munkákat.

  Az első díjat végül az "A torony alatt" jeligével ellátott pályaműnek ítélték oda, amely Komor Marcell és Jakab Dezső munkája volt.

Szólj hozzá!

2009.05.31. 00:48 eXenon84

A Városháza - Építés és átadás

Címkék: épületek építés városháza átadás jakab dezső komor marcell

  1908 őszén vette kezdetét a legnagyobb szabadkai palota építése, s 1910 nyarára már az építési munkálatok befejezéséhez közeledtek. Kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de tartották a kijelölt határidőt, s röpke két év alatt mintha a földből, úgy nőttek ki a Vároháza falai, a kupolák és a torony. "A torony már állt, így Biró Károly a Szent György-templom plébánosával, Pajo Kujundžićtyal az objektum felszenteléséről tárgyalt, valamint arról, hogy az aranyozott kereszt felkerüljön a torony csúcsára."

  Eközben Jakab Dezső a belső terek tervezésével volt elfoglalva, s csodálatos szépérzékkel megálmodta a Vározháza talán legjellegzetesebb motívumait: a tulipánokat.

  "Az 1910. augusztus 20-án megrendezett nagy ünnepségen szentelték fel a Városházát, a kereszt a helyére került, és az épület életre kelt, noha az állványok miatt még senki nem láthatta egészében."

  1912. szeptember 15-e. Nagy nap Szabadka történetében: átadásra kerül végre a Városháza és Palics fürdő. A gyönyörű ünnepségre meghívták a kormányelnököt, néhány minisztert és huszonhat polgármestert is.

2 komment

2009.05.30. 16:07 eXenon84

A Városháza építése - A stílusok harca

Címkék: stílus épületek városháza szecesszió jakab dezső komor marcell

  Boško Krstić a Városházáról írt könyvében eképp folytatja bevezető gondolatait: "A szabadkaiak nyíltan vállalják iránta érzett szerelmüket és állítják: Nem tudok élni a Városháza nélkül. Ezt pillantja meg elsőként a városba érkező. És amikor elmennek Szabadkáról, a Városháza az, amire szünet nélkül emlékeznek. A szecesszió és az európai rendű építészek, művészek és iparosok nagy ihletének legmarkánsabb példája ebben a városban a századforduló idejéből. A stílusé, amelyhez visszatérünk, mint az utolsó klasszikus művészeti stílushoz."

  A szabadkai Városháza egy igen egyedi stílusirányzat megvalósulása: a magyar szecesszióé. Amikor az 1906-os városi gyűlésen Biró Károly, Szabadka akkori polgármestere, kijelentette, hogy a városháza felépítéséhez szükséges pénzt előteremtették, még senki sem tudta, milyen stílusban fog felépülni a Városháza. "Látszólag minden nyilvánvaló volt: az új városházát mindenképpen barokk stílusban kell felépíteni, Mária Terézia korának domináns stílusában, hiszen a királynő nevét Szabadka a szabad királyi város státuszával együtt kapta." Ám a dolgok végül másként alakultak. "Az 1900-ban megtartott párizsi Világkiállításon - amelyen kiemelkedett a szecessziós stílusú magyar pavilon, és a pécsi Zsolnay gyár bemutatta a kerámiagyártás új technológiáját - mintha a mérleg nyelve a szecesszió követőinek felére billent volna."  A szecesszió - ez az új irányzat - akkoriban bontogatta szárnyait, s mint minden új és ismeretlen dologra, erre is sokan negatívan reagáltak, mondván, a szecesszió "mélyebb tartalom és érzés nélküli divat". Gondolata mégis megérkezett Szabadkára, mely azonnal hosszas vitáknak és tanácskozásoknak adott okot, mire végleges döntés született.

1 komment

2009.05.30. 15:23 eXenon84

A Városháza - A szabadkai csoda

Címkék: épületek városháza szabadkai csoda

"A Városháza Szabadkán egy csoda. Csoda, mert nagyságban és szépségben felülmúl minden mást ebben a városban."

  Ha Szabadka, akkor a Városháza! Talán mindenkinek ez a kép jut először eszébe Szabadkáról. Ahogy ott áll a hatalmas, 76 méter magas épület előtt, és felfelé bámul, fel a toronyra, az órára, a keresztre. S közben amit csak be tud fogni a tekintet, az mind dísz, motívum, hajlat és szeglet, vitrázs, dombormű és csupa szín mindenütt!

  Ahogy körbejárjuk a 105 méter hosszú, és 55 méter széles (16000 négyzetméter területű) épületet, egyre több részletet figyelhetünk meg rajta, kezdve a bejáratok kovácsoltvas kapuitól, a díszes ablakokon és balkonok át, a gyönyörbe szabott szecessziós tetőig, s a toronyig. Nem tud betelni vele a szem - minden alkalommal, ha rápillantunk valami újat szül a látvány.

  Szabadka, az egykori Magyarország harmadik legnagyobb városának városházája igazi csoda. Csoda, mert valahányszor megpillantjuk, bennünket is áthat az a nagyság és szépség, amellyel valaha felépítették.

 

"Szabadka szépet álmodott!"

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása